Öröklésről beszélünk, amikor az ember halálával (örökhagyó) hagyatéka, mint egész átszáll az örökösre.

Ki az örökös?

Végintézkedés hiányában az örökhagyó törvényes örököse örököl.

Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke (leszármazó). Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon és annak berendezési, felszerelési tárgyain ÉS egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli a hagyaték felét valamint az örökhagyóval közösen lakott ingatlant és annak berendezési, felszerelési tárgyait, míg a hagyték másik felét az örökhagyót túlélő szülők öröklik egymást között egyenlő arányban.

Azonban az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről rendelkezhet végrendelet, öröklési szerződés vagy halál esetére szóló ajándékozási szerződésben.

A végrendelet egy egyoldalú jognyilatkozat, melyben az örökhagyó megnevezi örökösét és a hagyaték tárgyát.

Az öröklési szerződés egy kétoldalú jogügylet, melyben az örökhagyó a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi.

A halál esetére szóló ajándékozási szerződésben a juttatás feltétele az, hogy az örökös túlélje az örökhagyót.

Azonban az örökösök már az örökhagyó életében szerződést köthetnek várható örökségük tárgyában, ezt fontos mindenképpen írásba foglalni (Rendelkezés várt örökségről)

Örökbefogadás és öröklés

Az örökbefogadott – az örökbefogadás fennállás alatt- az örökbefogadó szülő és annak rokonai után az örökbefogadó szülő vér szerinti leszármazójaként örököl.

Az örökbefogadott halálozása esetén első sorban leszármazói és házastársa, leszármazó hiányában házastársa és örökbefogadó szülője, leszármazó és házastárs hiányában az örökbefogadó szülő és annak rokonai örökölnek a Polgári Törvénykönyv szerint.

Mi az a kötelesrész?

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát vagy szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. A kötelesrész mértéke annak harmada ami neki – a kötelesrész alapja szerint számolva- mint törvényes örökösnek jutna.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?

  • amennyiben hagyatéki tárgyaláson kell részt vennie
  • ha a törvényes örökléstől bármilyen okból szeretne eltérni

Jelenleg az írásbeli magánvégrendelet megírásához nem feltétel az ügyvédi közreműködés vagy ellenjegyzés, de véleményem szerint érdemes olyan ügyvédet felkeresni, aki jártas a Polgári Törvénykönyv végrendeletekre vonatkozó szabályrendszerében. Ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a nem ügyvédnél tett végrendelet olyan hibában szenved, amelytől részben vagy egészben érvénytelenné válik. Ha az ügyfél kéri, lehetőség van arra is, hogy az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott végrendelet bekerüljön a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartásába, ami egy biztosíték az ügyfélnek, hogy a végrendelete elérhető lesz a kellő időben.

Milyen szolgáltatást tudok nyújtani öröklési ügyben?

Tanácsadás, ahol részletes útmutatást adok jogi problémához

Végrendelet készítése, ellenjegyzése

Öröklési szerződés készítése, ellejegyzése

Halál esetére szóló ajándékozási szerződés készítése, ellenjegyzése

Jogi képviselet hagyatéki eljárás során

Keressen emailben vagy telefonon, ha öröklési ügyben kérdése van és kérjen időpontot!

error: Content is protected !!